Ezt a verset egy felkérésre írtam, és felolvashattam több mint 100 ember előtt egy rendezvényen. Az elmúlt évek során már teljesen átértékelődött az emberek szemében a karácsony és kezdjük elfelejteni az adventet is. Adjuk vissza a rivaldafényt az ajándékok és a vásárlás helyett annak, Akiért akinek születésnapja van, mert megszületett!

Aki értünk született...

Csendben áll a város.

A város népe álmos.

Nyugovóra térnek mind,

Egy lélek sem jár már kint.

De mintha mégis valakik jönnének,

S mintha egy háznál szállást keresnének.

Csak álmos fejek nézik őket innen-onnan,

Szálláshelyet nem kapnak, csak zokszót mindenhonnan.

Az egyik jámbor lakó őket mégis megszánja,

S a fiatal szentpárt egy istállóba bocsájtja.

Megpihennek végre József, s a szent asszony.

A nap lenyugodott már, földre szállt az alkony.

Újra a csend lesz úrrá mindenen,

De ezt is megtöri egy lágy hangocska hirtelen.

Az éj csendjében felsír Mária szemének világa,

Földreszületett a Királyok Királya.

Nem sokan, de felismerték, őt a gyermeket,

A királyok térdükön imádták a kisdedet.

Bár nem volt puha ágya, üvegpalotája,

A menny dicsősége ragyogott le rája.

Érte van az ünnep, az ő emlékére,

Ne tegyünk hát mást a Főhős helyére!

Várjuk a Messiást tiszta szeretettel,

Töltsük be a családunkkat hittel és élettel.